HÍREK
 KÖNYVEK
 MEDICUS ANONYMUS
 SZERZŐK
 TÁRLAT
 LINKEK
 E-MAIL AZ
 ANONYMUSNAK
 Bejelentkezés

  « Felhasználó

  « Jelszó

 
 Regisztráció
 Keresés

 

 
Dr. Blatniczky László és munkatársai
Ha beteg a gyerek. Tünetek és betegségek csecsemő- és gyermekkorban

Sorozat: Biofil Könyvek
Kiadó: Anonymus
Kiadás éve: 2011
Méret: B/5 (165x235 mm)
Oldalszám: 344
ISBN: 978-963-7280-20-7
ISSN: 1788-490X
Ár: 4200
Kategória: Egészségügyi ismeretterjesztő


Ismertető:

Van-e szülő, aki ne élte volna át azt az aggodalmat, amit a gyermek betegsége jelent? Minden szokatlan tünete, testi panasza kínzó kérdéseket ébreszt: vajon beteg-e, súlyos-e a baja, kell-e orvoshoz fordulni, s addig is mit tehet, mit tegyen ő maga. Különösen így van ez csecsemőknél, akik még nem tudják elmondani, mi fáj, mit éreznek – náluk még nagyobb a jelentősége annak, hogy tud-e olvasni a szülő a tünetekből.

Ebben, tehát a különböző betegségek tüneteinek felismerésében, helyes értelmezésében szeretne segíteni a szülőknek ez a könyv. Abban, hogy eldönthessék, kell-e orvosi segítség, s ha kell, milyen gyorsan; abban, hogy amit a gyógyulás érdekében az orvoshoz jutásig otthon meg lehet (vagy az állapot rosszabbodásának megelőzése érdekében sürgősen meg kell!) tenni, azt meg is tehessék. És nem utolsó sorban abban, hogy elkerüljék a fölösleges pánikot – mert szerencsére a mégoly ijesztő tünetek mögött is csak ritkán van súlyosabb betegség.

A tünetek és az azokat kiváltó betegség(ek) ismertetésén kívül természetesen leírja azok gyógymódját, felkészít arra, hogy mit fog tenni az orvos, és mi lesz majd ismét a szülő dolga azután, hogy megszületett a diagnózis.

Az egyes fejezeteket Dr. Altmann Anna, Dr. Blatniczky László, Dr. Hangyál Éva, Dr. Joubert Kálmán, Dr. Kalmár Ágnes, Dr. Madarasi Anna, Dr. Micskey Éva és Dr. Rutkai Krisztina, a volt Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet több évtizedes gyakorlattal rendelkező, nemzetközileg is elismert tudású orvosai írták.

 

 



Tartalomjegyzék:

1. Bevezető

2. Az egészséges gyermek
2.1. Testi fejlődés
2.1.1. Testhossz (magasság)
2.1.2. Testsúly
2.1.3. Fogzás, fogváltás
2.1.4. Nemi érés
2.2. Légzésszám
2.3. Pulzusszám
2.4. Testhőmérséklet
2.5. Bőrszín
2.6. Étvágy
2.7. Folyadékigény
2.8. Széklet
2.9. Vizelet
2.10. Alvás
2.11. Sírás
2.12. Mozgásfejlődés
2.13. Beszéd
2.14. Lelki-szellemi fejlődés
2.15. Az egészséges gyermek „gyógyszerigénye”
2.15.1. K-vitamin
2.15.2. D-vitamin
2.15.3. Fluorpótlás
2.15.4. Vaspótlás 

3. A láz
3.1. Mi a láz?
3.2. Betegségek a láz hátterében
3.2.1 Vészhelyzetek, ha lázas a gyerek
3.2.2. A lázas gyermek egyéb súlyos betegségei
3.3. Teendő láz esetén
3.3.1. Önállóan, azonnal
3.3.1.1. Lázmérés
3.3.1.2. Lázcsillapítás az orvoshoz fordulásig
3.3.1.2.1. Fizikális lázcsillapítás
3.3.1.2.2. Gyógyszerek
3.3.2. Teendő az orvosi ellátás után 

Otthoni teendők gyermekkori lázas állapot esetén. Az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet (OGYEI) útmutatója 

4. Bőrtünetek
4.1. Objektív tünetek (kiütések) és általános kezelési alapelvek
4.1.1. Foltok
4.1.2. Csalánfolt vagy csalángöb
4.1.3. Göbcse, göb, csomó
4.1.4. Hólyagcsa, hólyag, gennyhólyag
4.1.5. Pörk
4.1.6. Hámlás, pikkely
4.1.7. Kimaródás, berepedés, fekély, heg
4.2. Szubjektív tünetek, érzetek
4.2.1. Viszketés
4.2.1.1. Viszketés látható bőrtünetek nélkül
4.2.1.1.1. Helyi viszketés látható bőrtünetek nélkül
4.2.1.1.2. Testszerte jelentkező viszketés bőrtünetek nélkül
4.2.1.2. Viszketés látható bőrtünetek mellett
4.2.2. A viszketés kezelése
4.2.3. Fájdalom
4.3. Hajhullás
4.3.1. Diffúz hajhullás
4.3.2. Foltos hajhullás
4.4. A körmök elváltozásai 

5. A légzőrendszer tünetei
5.1. Az orrlégzés akadályozottsága
5.1.1. Orrmandula-gyulladás, orrmandula-megnagyobbodás
5.1.2. Akut nátha
5.1.3. Féloldali orrfolyás
5.1.4. Allergiás nátha (szénanátha)
Háziporatka
Penészgomba
Állatszőr, madártoll
Pollenallergia
Immunterápia
5.1.5. Gátolt orrlégzés anatómiai ok miatt
5.1.5.1. Veleszületett elzáródás
5.1.5.2. Orrsövényferdülés
5.1.5.3. Orrpolip
5.1.6. Orrvérzés
5.2. Tüsszentés
5.3. Köhögés
5.3.1. A köhögés okai
5.3.1.1. Légúti fertőzések
5.3.2. Krónikus vagy visszatérő köhögés
5.3.2.1. Veleszületett fejlődési rendellenesség
5.3.2.1.1. Leggyakoribb anatómiai rendellenességek
5.3.2.1.1.1. A főütőér rendellenes lefutása miatt létrejövő légcsőszűkület
5.3.2.1.1.2. Porcgyengeség okozta légcsőszűkület
5.3.2.2. Tartósan fennálló légúti panaszok csecsemő- és kisdedkorban
5.3.2.3. Krónikus köhögés óvodás- és iskoláskorban
5.3.2.4. Pszichogén köhögés
5.3.3. Teendők bármilyen köhögésnél, amíg orvoshoz kerül a gyermek
5.3.3.1.Köhögéscsillapítók
5.3.3.2. Köptetők
5.3.3.2.1. A váladék képződését fokozó köptetők
5.3.3.2.2. A nyák viszkozitását (tapadását) csökkentő köptetők
5.3.3.2.3. Gépi porlasztók
5.3.4. Általános elvek a köhögés kezelésében
5.4. Fülfájás
5.4.1. Akut középfül-gyulladás
5.4.2. A külső hallójárat gyulladása
5.4.3. Az akut középfül-gyulladás szövődményei
5.4.3.1. Akut csecsnyúlvány-gyulladás
5.4.3.2. Krónikus középfül-gyulladás
5.4.3.3. Agyhártyagyulladás
5.5. A légzés zavarai
5.5.1. A légzésszám változásai
5.5.1.1. Szapora légzés
5.5.2. A légzés fázisainak változásai, kóros légzésmódok
5.5.2.1. Alvásfüggő légzészavarok
5.5.2.1.1 OSAS (obstruktív alvási apnoe szindróma)
5.5.2.1.2. Csecsemőkori alvási apnoe
5.5.2.1.3. Veleszületett hipoventilációs (csökkent légzés) szindróma
5.5.2.1.4. Hirtelen csecsemőhalál, bölcsőhalál
5.5.2.2. Nem alvással összefüggő kóros légzés
5.5.3. Kilégzési nehezítettség
5.5.3.1. Bronchiolitis
5.5.3.2. Asztma
5.5.3.2.1. Külső tényezők által kiváltott asztma
5.5.3.2.2. Fizikai terhelés kiváltotta asztma
5.5.3.2.3. Az asztma súlyosságának megítélése
5.5.3.2.4. Az asztma diagnózisa, megállapításának folyamata
5.5.3.2.5. Az asztma kezelése
Lehetőségek az asztma nem gyógyszeres kezelésére
A gyógyszeres kezelés alapelvei
Belégzéses módszerek
5.5.3.3. Asztma képében jelentkező légúti betegségek
5.5.3.3.1. Asztmás jellegű hörghurut
5.5.3.3.2. Veleszületett légúti fejlődési rendellenesség
5.5.3.3.3. Mucoviscidosis
5.5.3.3.4. Krónikus idegentest a légutakban
5.5.3.3.5. Refluxbetegség
5.5.4. Belégzési nehezítettség
5.5.4.1. Krupp
5.5.4.2. Akut gégegyulladás
5.5.4.3. Gégefőgyulladás
5.5.4.4. Idegentest-félrenyelés a gégébe, légcsőbe
5.5.4.5. Nagy, összeérő garatmandulák
5.5.4.6. Tályog a garatmandulák környékén
5.5.5. Fulladó légzés
5.5.5.1. Eldöntendő kérdések
5.5.5.1.1. Idegentestet félrenyelhetett?
5.5.5.1.2. Láza volt?
5.5.5.1.2.1. Akut gégegyulladás
5.5.5.1.2.2. Légúti betegség szövődménye
5.5.5.1.3. Nyálzik?
5.5.5.1.4. Rekedtség, hangos légzés kíséri a tünetet?
5.5.5.1.5. Van-e ismert szívbetegsége?
5.5.5.1.6. Anyagcsere-betegségek
5.5.5.1.7. Mérgezés
5.5.5.1.8. Pszichogén hiperventiláció
Légúti betegségek kapcsán végezhető orvosi vizsgálatok (táblázat)

6. AZ EMÉSZTŐRENDSZER TÜNETEI
6.1. Étvágytalanság
6.1.1. Az étvágytalanság gyakorisága
6.1.2. Tünetek, káros folyamatok
6.1.3. Tanácsok az étvágytalan, egyenletesen vagy kissé lassabban fejlődő csecsemők, gyermekek állapotjavítására
6.2. Bukás, gastro-oesophagealis reflux (GOR), refluxbetegség (GORB)
6.2.1.  A csecsemőkori bukás
6.2.2. A nagyobb gyermekek refluxbetegségének tünetei
6.2.3. Különbségek a csecsemőkori jóindulatú refluxjelenség (GOR) és a refluxbetegség (GORB) között
6.2.4. Diagnózis
6.2.5 Terápiás javaslatok otthonra
6.3. Hasmenés
6.3.1. „Ártalmatlan” hasmenések
6.3.2. Fertőző hasmenések
6.3.2.1. Baktériumfertőzés
6.3.2.2. Vírusfertőzés
6.3.2.3. A protozoonok
6.3.2.4. Gombafertőzés
6.3.3. A hasmenés diagnosztizálása
6.3.4. Kezelés
6.3.5. Tápanyag-felszívódási zavarok
6.3.6. A bél motilitási (mozgási) betegségei
6.3.7. Krónikus nem specifikus bélbetegségek
6.3.8. Látszólagos hasmenések
6.4. Hasi fájdalom
6.4.1. A csecsemőkori hasi panaszok
6.4.2. Gyermekkori hasi panaszok
6.4.2.1. Szervi betegségek
6.4.2.2. Szomatizáció (tünetképzés)
6
.4.2.3. Funkcionális hasi panaszok
6.4.2.3.1. Funkcionális gyomorfájdalom
6.4.2.3.2. Irritábilisbél-szindróma (érzékenybél-tünetegyüttes)
6.4.2.3.3. A krónikus funkcionális hasi fájdalom szindrómája
6.5. Haspuffadás, böfögés, szelesség
6.5.1. A fokozott gáztermelés okai
6.5.2.1. Táplálás, táplálkozás
6.5.2.1.1. Haspuffadáshoz, gázképződéshez vezető ételek
6.5.2.2. A stressz
6.5.2.3. Betegségek
6.6. Véres széklet
6.6.1. Ártalmatlan, illetve látszólagos vérzés
6.6.2. Meléna
6.6.3. Friss vér a székleten
6.7. Sárgaság (icterus)
6.7.1. A májműködést megelőző kóros folyamatokból adódó sárgaság
6.7.2. A májműködést érintő betegségek következtében kialakuló sárgaság
6.7.3. A bilirubin-átalakítást követő sárgaságot okozó kóros állapotok
6.7.4. Ártalmatlan sárgaságok
6.7.4.1. Az újszülöttkori sárgaság
6.7.4.2. Gilbert-szindróma
6.7.5. Karotinémia, azaz látszólagos sárgaság

 7. A VESE ÉS A HÚGYUTAK TÜNETEI
7.1. A vizeletsugár minősége
7.1.1.Vékony vizeletsugár
7.1.1.1. A fityma rendellenességei, betegségei
7.1.1.1.1. Fitymaszűkület
7.1.1.1.2. A fitymagyűrű leszorulása
7.1.1.1.3. A fitymazsák gyulladása
7.1.2. „Fröcskölő” vizeletürítés, vizeletcsöpögés
7.2. A vizelet színe
7.2.1. Sötétsárga vizelet
7.2.2. Rozsdabarna vizelet
7.2.3. Vörös színű vizelet
7.2.3.1. Ártalmatlan okok
7.2.3.2.Véres vizelet
7.2.3.2.1. A húgyutak baktériumos gyulladása
7.2.3.2.2. A vese szövetének gyulladása (vesegyulladás)
7
.2.3.2.3. Vesekőbetegség
7.3. A vizelet szaga
7. 4. A vizelet mennyisége
7.4.1. Csökkent vizeletürítés
7.4.2. Fokozott vizeletürítés
7.5. A vizelettartás zavarai (enuresis)
7.6. Szemhéjduzzanat ödéma)
7.7. Deréktáji fájdalom
7.8. Hasfájás

 8. Mozgásszervi betegségek tünetei
8.1. Növekedési fájdalom
8.2. Hipermobilitási szindróma
8.3. Térdkalács-ízületi fájdalom
8.4. Sérülések, törések
8.5. A lábfej boltozati rendellenességei, a láb tartási rendellenességei, fejlődési rendellenességek, mozgáskárosodások
8.5.1 Lúdtalp
8.5.3. Dongaláb
8.5.4. Bénulás, sorvadás
8.6. Csontnekrózisok (csontelhalás)
8.7. A combfej epifizeolízise
8.8. Csontgyulladás
8.9. Csonttumorok
8.10. Raktározási betegségek
8.11. Ízületi rendellenességek
8.11.1. Veleszületett csípőficam
8.11.2. Átmeneti csípőízületi gyulladás
8.11.3. Ízületi gyulladás
8.11.4. Egyéb (reaktív) ízületi gyulladások
8.11.5. Reumás láz
8.11.6. Autoimmun betegségek
8.11.7. Schönlein–Henoch-purpura

9. A testi fejlődés zavarai
9.1. A testi fejlődés nyomon követésének lehetőségei
9.2. Alacsony növés
9.2.1. A percentilis fogalma
9.2.2. A növekedés ellenőrzése
9.2.3. Az alacsony növés okai
9.2.3.1. Genetikai okok
9.2.3.2. Objektív, pszichoszociális, társadalmi okok
9.2.3.3. Tartós (krónikus) betegségek, gyógyszerek
9.2.3.4. Koraszülöttség, relatív újszülöttkori elmaradás
9.2.3.5.  Alkati alacsony növés, későn érés
9.2.3.6. Csökkent pajzsmirigyműködés
9.2.3.7. A növekedési hormon hiánya
9.3. A magas növés
9.4. A serdülés zavarai
9.4.1.Korai serdüléses tünetek
9.4.1.1. Valódi korai nemi érés
9.4.1.2. Korai nemi érés kóros állapotokban
9.4.2. Emlőduzzanat
9.4.3. Késői serdülés
9.5. A súlyfejlődés zavarai
9.5.1. Lassan kialakuló kóros soványság
9.5.2. Hirtelen kialakuló soványság (fogyás)
9.6. Elhízás
9.6.1. Az elhízás okai
9.6.1.1. Genetikai hatások
9.6.1.2. Szervi okok
9.6.1.3. A kalóriaegyensúly zavara
9.6.3. Az elhízás tünetei
9.6.4. Az elhízás anyagcsere-vonatkozásai
9.6.5. Az elhízás komplex betegség
9.6.6. Az elhízás megelőzése
9.6.6.1. Étrend, diéta
9.6.6.2. Fizikai aktivitás (mozgás)
9.6.7. Elhízott gyermek a családban

10. Az idegrendszer betegségei
10.1. Fejfájás
10.1.1. A fejfájás fiziológiai alapjai
10.1.2. Fejfájástípusok
10.1.2.1. Elsődleges fejfájások
10.1.2.1.1. Migrén
10.1.2.1.2. Tenziós fejfájás
10.1.2.1.3. Cluster fejfájás
10.1.3. Tüneti fejfájások
10.1.3.1. Fejfájással járó heveny vagy elhúzódó szisztémás betegségek
10.1.3.2. Fej- illetve koponyasérülés utáni állapotok
10.1.3.3. Agydaganatok és egyéb agynyomást fokozó folyamatok
10.2. Szédülés
10.2.1. Belsőfül-eredetű szédülés
10.2.1.1. Hirtelen fellépő szédülés
10.2.1.2. A belső fül gyulladásos betegségei
10.2.1.3. Ménière-betegség
10.2.2. Központi idegrendszeri eredetű, a kisagyat és/vagy egyéb agyterületeket érintő betegségek
10.2.3. Gyógyszermellékhatás
10.2.4. Fejsérülés (trauma)
10.2.5. Utazási betegség, tengeribetegség
10. 3. Ájulás
10. 4. Eszméletvesztés
10.4.1. Idegrendszeri betegségek
10.4.1.1. Apnoe
10.4.1.2. Affektív apnoe
10.4.1.3. Reflex anoxiás roham
10.4.1.4. Startle-betegség
10.4.1.5. Narkolepszia (aluszékonyság, alváskényszer)
10.4.1.6. Anyagcsere-betegségek
10.4.1.7. Mérgezés
10.4.2. Szív- és keringési betegségek
10.4.3. Pszichogén eszméletzavarok
10.4.3.1. Pszichogén ájulás
10.4.3.2. Reflexes keringési ájulás
10. 5. Görcsök
10.5.1. Lázgörcs
10.5.2. Epilepszia
10.5.2.1. Újszülött- és csecsemőkori epilepszia
10.5.2.1.1. Idiopáiás familiáris újszülöttkori roham
10.5.2.1.2. Generalizált, tüneti epilepszia (West-szindróma)
10.5.2.2. Kisgyermekkori epilepszia
10.5.2.2.1. Idiopátiás generalizált ab-sence epilepszia („elbambulás”)
10.5.2.2.2. Kora gyermekkori mioklónusos-asztatikus epilepszia
10.5.2.2.3. Benignus centrotem­porális epilepszia
10.5.2.2.4. Benignus gyermekkori occipitális (tarkótájról kiinduló) epilepszia
10.5.2.3. Iskoláskori epilepszia
10.5.2.3.1. Juvenilis mioklónus epilepszia
10.5.3. Tüneti, fokális epilepsziák
10.5.4. Homloklebeny-epilepszia

11. A szem kóros eltérései
11.1. Vörös szem
11.1.1. Bakteriális kötőhártya-gyulladás
11.1.2. Vírusos kötőhártya-gyulladás
11.1.3. Herpes simplex vírusfertőzés
11.1.4. Varicella zoster vírus által okozott kötő- és szaruhártya-gyulladás
11.1.5. Allergiás kötőhártya-gyulladás
11.1.6. Szemhéjárpa
11.1.7. Könnycsatorna-szűkület vagy -elzáródás
11.1.8. Idegentest a szem felszínén
11.1.9. Kötőhártya alatti bevérzés
11.2. A szemállás rendellenességei
11.2.1. Veleszületett befelé térő kancsalság (keresztfixáció)
11.2.2. Időszakosan fellépő, kifelé térő kancsalság
11.2.3. A szemek dioptriahibáját kísérő kancsal állás
11.2.4. A függőleges mozgást végző szemizmok egyensúlyának felborulása
11.2.5. Rejtett kancsalság vagy szemizom­egyensúlyzavar
11.3. A látászavar
11.3.1. Korai látászavar
11.3.2. Távollátás vagy túllátás
11.3.3. Rövidlátás (myopia)
11.3.4. Asztigmia
11.3.5. Színtévesztés

12. Hányás, kiszáradás
12.1. A hányás lényege
12.2. A hányás hátterében meghúzódó betegségek
12.2.1. Újszülöttek hányása
12.2.2. A csecsemők hányása
12.2.3. A kisded, gyermek hányása
12.2.4. Vér a gyermek hányadékában
12.2.5. Hányás krónikus betegségben
12.2.6. Utazási betegség
12.3. Azonnali, önálló teendő, ha a gyermek hány
12.4. Vészjelek, amelyek esetén azonnal orvost kell hívni
12.5. Kiszáradás
12.6. Kiszáradást okozó betegségek

13. Fokozott folyadékforgalom. Cukorbetegség
13.1. Túlzott folyadékfogyasztás megszokásból
13.2. Látszólagos fokozott vizeletürítés
13.3. Fokozott folyadékforgalom egyéb jellemző tünetek nélkül
13.3.1. Élettani-kórélettani háttér
13.4. Fokozott folyadékforgalom egyéb tünetekkel. Diabetes mellitus (cukorbetegség)
13.4.1. A tünetek háttere
13.4.2. A betegség valószínűsége
13.4.3. Teendő az orvoshoz fordulásig
13.4.4. Az első ellátás
13.4.5. További kezelés a kórházban
13.4.6 Teendő a kórházból való távozás után
13.4.7. Kórosan alacsony vércukorszint (hipoglikémia)
13.3.8. A diabéteszes gyermek és az aceton
13.3.9. A diabéteszes gyermek életmódja

14. A nyirokcsomók megnagyobbodása
14.1. A nyirokcsomók működése
14.2. Betegségek a nyirokcsomó-megnagyobbodás hátterében
14.2.1. Testszerte megjelenő nyirokcsomók
14.2.2. Egyes testtájakon megjelenő nyirokcsomók
14.2.2.1. Nyak
14.2.2.2. Tarkó
14.2.2.3. Fül
14.2.2.4. Kulcscsont-árok
14.2.2.5. Hónalj
14.2.2.6. Lágyék
4.2.2.7. Mellkas
14.2.2.8. Has
14.3. Kezelési lehetőségek

15. A védőoltások (vakcinák)
15.1. A védőoltás lényege
15.1.1. Az aktív immunitást kiváltó védőoltások
15.1.2. Passzív immunitást adó védőoltások
15.2. Oltási reakciók, mellékhatások
15.3. A védőoltások általános ellenjavallatai
15.4. A védőoltások között tartandó időközök
15.5. Védőoltásokról részletesen
15.5.1. Kötelező oltások
15.5.1.1. BCG oltás
15.5.1.2. DTPa+IPV+HIB oltás
15.5.1.3. Pneumococcus baktériumok elleni kötelezően ajánlandó védőoltás
15.5.1.4. MMR oltás
14.5.1.5. Hepatitis B (fertőző májgyulladás) elleni oltás
15.5.2. Ajánlott oltások
15.5.2.1. Poliszaharid tokkal rendelkező baktériumok elleni védőoltások
15.5.2.1.1.Meningococcus baktérium elleni oltások
15.5.2.1.2. Pneumococcus baktérium elleni védőoltások
15.5.2.2. Bárányhimlő (varicella) elleni védőoltás
15.5.2.3. Rotavírus elleni védőoltás
15.5.2.4. Kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni védőoltás
15.5.2.5. Influenza elleni védőoltás
15.5.2.6. Hepatitis A elleni oltás
14.5.2.7. Méhnyakrák elleni oltás
14.5.3. Passzív immunitást adó védőoltások

Az ajánlott védőoltások beillesztése a kötelező védőoltások közé a gyermek életkorának figyelembe vételével

Klinikai védőoltási tanácsadók

 Függelék
A testhosszúság referencia-percentilisei születéstől 3 éves korig (fiúk)
A testhosszúság referencia-percentilisei születéstől 3 éves korig (leányok)
A testmagasság referencia-percentilisei 2–18 éves korig (fiúk)
A testmagasság referencia-percentilisei 2–18 éves korig (leányok)
A testtömeg referencia-percentilisei születéstől 3 éves korig (fiúk)
A testtömeg referencia-percentilisei születéstől 3 éves korig (leányok)
A testtömeg referencia-percentilisei születéstől 3 éves korig (leányok)
A testtömeg referencia-percentilisei 2–18 éves korig (leányok)

Gyermek újraélesztése
Hogyan hívjunk mentőt?



» Részlet a könyvből
Ha könyvet akar rendelni, azt megteheti az E-mail az Anonymusnak menüpontra kattintva. A kiadó a kért könyvet postán juttatja el, s a csomagban természetesen áfás számlát is küld.
© 2006-2007. Anonymus Kiadó. Minden jog fenntarva!